A haszid kozosseg Magyarorszagon

A haszid zsidóság magyarországi közössége.


A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. A mozgalmat Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov alapította, aki tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségét és az Isten iránti szeretetet hangsúlyozta. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.


Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. Az itt élő jelentős zsidó közösségek nyitottan fogadták a haszid tanításokat.


A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A 20. század első felében a szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt.A haszidizmus központja Szatmárnémeti (Satu Mare) lett Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.


A haszidizmus Magyarországon több irányzatra bomlott, amelyek mindegyike jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is jelentős hatással voltak a magyarországi haszid közösségekre. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.


A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


Magyarországon a haszidizmus, bár súlyos csapások érték, nem tűnt el teljesen. Bár a holokauszt súlyosan érintette őket, néhány kisebb haszid közösség a háború után újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével megerősödtek. A haszid hagyományok ápolása továbbra is él Budapesten, ahol több haszid imaház és közösség működik. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.


A magyarországi haszidizmus jelentős hatása továbbra is érezhető, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, de a mozgalom még mindig kulcsszereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.

hasidic rabbi

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *